JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH & PARTNERS

Külföldi körkép: A két nagy irányzat

A 4 napos munkahét nem egyetlen fix sablon. Európában alapvetően két teljesen eltérő logikájú modell hódít, és nagyon nem mindegy, melyiket választod:

1. A brit modell: A 100-80-100 szabály (Rövidebb munkaidő) Ez a modell a világ eddigi legnagyobb (és legsikeresebb) tesztprojektje. A képlet pofonegyszerű: 100% fizetés, a munkaidő 80%-áért cserébe, feltéve, hogy a teljesítmény 100%-os marad.

• Mi a lényege? Itt tényleges munkaidő-csökkentés történik (jellemzően heti 32 órára). A cégek arra fogadnak, hogy a dolgozók fókuszáltabbak lesznek. Nincs több 2 órás, kávézgatós meeting, nincs végtelen netezés. A Parkinson-törvény alapján a munka kitölti a rendelkezésre álló időt – ha csak 4 napod van rá, 4 nap alatt fogod megcsinálni.
• Eredmény: A brit kísérletben részt vevő cégek 92%-a megtartotta a rendszert a teszt után is, mert a bevételeik nem csökkentek, a fluktuáció és a kiégés viszont drasztikusan visszaesett.

2. A belga modell: A sűrített munkahét (Ugyanannyi munka, kevesebb napon) Belgiumban 2022-ben törvénybe is iktatták a 4 napos hetet, de egy nagy csavarral: a munkaidőt nem csökkentették le!

• Mi a lényege? A heti 40 órát 4 darab 10 órás munkanapra sűrítik be. Itt a dolgozó 100% bérért 100% időt dolgozik. A belga jog szerint a munkavállaló kérheti ezt a beosztást, a munkáltatónak pedig alapos indokkal kell rendelkeznie, ha elutasítja.
• Pro és kontra: Hatalmas előnye a garantált 3 napos hétvége, viszont a napi 10 óra feszített munka fizikailag és szellemileg is nagyon kimerítő tud lenni, különösen szellemi munkakörökben.

⚖️ Bevezetnéd itthon? A magyar munkajogi (Mt.) lehetőségek

Ha magyar cégként belevágnál, a "holnaptól pénteken nem jövünk" mondat a munkaügyi bírság melegágya. A magyar Munka Törvénykönyve (Mt.) rugalmasabb, mint gondolnád, de okosan kell papírozni. Három fő jogi utad van:

1. A "Belga út" itthon: Munkaidőkeret és egyenlőtlen munkaidő-beosztás Ha azt akarod, hogy a heti 40 óra megmaradjon, csak 4 nap alatt dolgozzák le, ahhoz az általános munkarend (hétfőtől péntekig 8 óra) nem jó.

• A jogi megoldás: Be kell vezetni a munkaidőkeretet (Mt. 93. §). Ez lehetővé teszi a munkaidő egyenlőtlen beosztását (Mt. 97. §). Így teljesen legális, hogy a dolgozó hétfőtől csütörtökig napi 10 órát dolgozzon, péntekre pedig 0 órát (pihenőnapot) ossz be neki.
• Amire figyelni kell: A 10 órás munkanapoknál kőkeményen figyelni kell a kötelező pihenőidőkre! Két munkanap között legalább 11 óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítani, illetve a heti pihenőnapok (általában a szombat és vasárnap) kiadása is trükkösebb lehet egyedi beosztásoknál.

2. A "Brit út" itthon: Rövidebb teljes napi munkaidő Ez a munkavállalók igazi álma, a klasszikus 32 órás hét.

• A jogi megoldás: Bár a törvényes teljes napi munkaidő 8 óra, az Mt. 92. § (5) bekezdése kimondja, hogy a felek (a cég és a dolgozó) megállapodhatnak abban, hogy a teljes napi munkaidő rövidebb legyen.
• Mit jelent ez a gyakorlatban? A munkaszerződést kell módosítani. Rögzítitek, hogy a munkavállaló teljes napi munkaideje ezentúl 6,4 óra (vagy heti 4 nap x 8 óra), de abban is megállapodtok, hogy az alapbére nem csökken. Fontos: ez jogilag nem részmunkaidő, hanem egy rövidített teljes állás.

3. Az "Ál-négynapos" modell: A részmunkaidő Csak a teljesség kedvéért: természetesen az is egy opció, hogy a dolgozó heti 32 órás részmunkaidőbe (Mt. 88. §) kerül. Ez a legegyszerűbb jogi forma, ha valaki csak 4 napot akar dolgozni, de ez általában az alapbér 20%-os csökkenésével is együtt jár, így ez nem a klasszikus értelemben vett "4 napos munkahét" koncepció, ami most a piacon hódít.

A lényeg cégvezetőknek: A 4 napos munkahét brutális versenyelőnyt jelenthet a toborzásban, de jogilag nem egy "one-size-fits-all" megoldás. A munkaszerződések, a belső szabályzatok (munkaidőkeret) és a jelenléti ívek vezetése milliméter pontos tervezést igényel.