JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH & PARTNERS

A JOGALKOTÓ CÉLJA A MÓDOSÍTÁS TÜKRÉBEN

A jogalkotó célja a rövidített indokolást tartalmazó ítélet új esetköreit illetően, hogy a bíróságokon a felesleges adminisztrációs teher csökkenjen, és az érdemi munkavégzésre fordítható idő növekedjen – ez az oka annak, hogy rövidített indokolást hozhat a bíróság akkor, ha a fél nem jelenik meg az elsőfokú ítélet kihirdetésekor a tárgyaláson vagy a bíróság felhívása ellenére nem kér részletes indokolást.

HOGYAN MŰKÖDIK A FELLEBBEZÉSI SZÁNDÉKBEJELENTÉS? – A HATÁRIDŐK ÉS AZ ILLETÉKEK ÁTTEKINTÉSE

Ha az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, és a fél élni kíván jogorvoslati jogával, a fellebbezési szándékot – a részletes indoklás ismerete nélkül – az ítélet kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül be kell jelenteni. Ezzel egyidőben igazolni kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését is, amely a fellebbezés illetékének 5%-a, de legalább 5.000 forint, legfeljebb 100.000 forint.

Melyek a rövidített indokolást tartalmazó ítélet új esetkörei?

• az ítélethirdetésen a bíró felhívása ellenére egyik jelenlévő fél sem kéri a részletes indokolást, vagy
• az ítélethirdetésen egyik fél sem jelenik meg.

Fellebbezési szándék bejelentése esetén az elsőfokú bíróság az ítéletet részletes indokolással egészíti ki és ezt küldi meg az érintett félnek. A kézbesítéskor a bíróság arra is felhívja a figyelmet, hogy a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül nyújtsa be a törvénynek (Pp. 371. §) megfelelő fellebbezést, és ekkor a korábban befizetett, fellebbezési szándék bejelentésére vonatkozó illetéket ki kell egészítenie a teljes fellebbezési illeték összegére, mivel a szándékbejelentés illetékének összegét a fellebbezés illetékébe be kell számítani.

Előfordulhat, hogy a fél a részletes indokolás megismerése után úgy dönt, mégsem nyújt be fellebbezést mert belátja, hogy a döntés megalapozott, vagy egyszerűen nem szeretne további időt, pénzt és energiát fordítani a per folytatására. Fontos azonban, hogy a félnek korábban is lehetősége lett volna kérni részletes indokolást, illetve részt venni az ítélet kihirdetésén, ami esélyt adott volna arra, hogy azonnal tisztábban lássa az ügy kimenetelét és megalapozottabban döntsön a további lépésekről. Mivel ezek elmaradása az eljárás indokolatlan elhúzódásához és felesleges adminisztrációs terhekhez vezethet, a fellebbezési szándék bejelentéséhez kapcsolódó illeték megfizetése ilyen esetben is kötelező, és nem kerül visszatérítésre – a jogalkotó céljával egyezően.

HOGYAN KERÜLHETŐ EL A RÖVIDÍTETT INDOKOLÁS – ÉS EZZEL A FELLEBBEZÉSI SZÁNDÉKBEJELENTÉSSEL JÁRÓ 5%-OS ILLETÉK?

• Vegyünk részt az ítélethirdetésen,
• Kérjünk részletes indokolást, ha felhív rá a bíróság – így részletes indokolással ellátott ítélet születik, és nem kell előzetes illetéket fizetni a fellebbezési szándék bejelentéséhez.

Az új szabályozás elsőre talán bonyolultnak tűnhet, de a lényeg egyszerű: ha jelen vagyunk az ítélethirdetésen és élünk a részletes indokolás kérésének lehetőségével, nem merül fel fölösleges plusz költség.

A JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH Ügyvédi Iroda abban hisz, hogy a jog nem csupán paragrafusok halmaza, hanem a hétköznapi életünket is alakító biztonság. Mi azért dolgozunk, hogy ügyfeleink ne vesszenek el a jog útvesztőjében, és számíthassanak a tiszta, emberi válaszokra. Ha szeretné, hogy jogi ügyei a gyakorlatban is biztonságban legyenek, forduljon hozzánk bizalommal!

Források:

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Szerző: Szabó Vivien

A fenti írás kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálja, és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Az egyedi ügyek megítélése minden esetben a konkrét tényállás és körülmények függvénye.

Irodánk jogi állásfoglalást, illetve személyre szabott tanácsadást kizárólag megbízás alapján nyújt.

Kérjük, vegye figyelembe a cikk megjelenésének időpontját, mivel a jogszabályi környezet időközben változhatott, így az itt szereplő információk később már nem feltétlenül aktuálisak