JÁMBOR TÓTH KOLLÁTH Ügyvédi Iroda

Hogyan indult a kartellezés szabályozása?

Kartell alatt legalább kettő vagy több, egymással konkuráló gazdasági társaság között létrejövő titkos szövetséget kell érteni, amelynek célja, hogy a versenytársak a megállapodás keretében korlátozzák a piaci versenyt más gazdasági szereplőkkel szemben azért, hogy monopolhelyzetbe kerülhessenek. A gyakorlatban ez megvalósulhat az árak közös meghatározásával, a termelés korlátozásával, valamint a piac felosztásával, amely a fogyasztókat és a gazdaságot egyaránt hátrányos helyzetbe hozza.

A kartell tisztességtelen, versenytorzító jellege, valamint a fent említett hátrányos hatása miatt az efféle piaci magatartás tiltott tevékenységnek minősül, amely tilalmát a jog számos szabályozási szinten szankcionálja.

Habár a világ első versenytörvénye a kanadai 1889. évi Combines Act volt, a modern versenyjog alapját az Egyesült Államokban fektették le az 1890. évi Sherman Anti-trust Act alapján, hiszen a 19. században számos gazdasági társaság között együttműködés és titkos megállapodások jöttek létre, amelyek hozzájárultak a kiskereskedők tönkretételéhez, valamint a gazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatáson túl a politikai hatalomra is befolyásolással bírtak. Érdekesség, hogy ez a törvény az Egyesült Államokban a mai napig hatályban van, és a hivatalok a mai napig a törvény alapján végeznek fúziókontrollt gazdasági szereplők egyesülése esetében, és  vizsgálják, hogy az versenytorzító hatással jár-e.

A Sherman Act alapján a kartell-megállapodáson olyan szerződést kell érteni, amely:

• Indokolatlanul korlátozza a versenyt.
• Államközi kereskedelmet érinti.

Ezenkívül a monopolizáció megsértése a törvény további lényeges elemét képezi, amely alapján érteni kell a monopolerő birtoklását az érintett piacon. Fontos kiemelni, hogy a törvény tiltotja a monopólium létrehozására irányuló cselekményeket, valamint a monopolizációra irányuló konkrét szándékot és a tényleges monopolizálást.

A törvény célja nem az volt, hogy olyan vállalkozásokat szankcionáljanak, amelyek passzívan vagy saját eredményeik alapján jutnak piacuralomra, hanem azon gazdasági szereplőket, amelyek szándékosan, visszaélésszerűen uralják a piacot az előbb említett kikötések megszegésével.

Mindezekre tekintettel fontos meghatározni a verseny fogalmát, amely Adam Smith felfogásában a „láthatatlan kéz” által kerül irányításra, amely az alapfeltétele a tökéletes versenynek, amiben nem beszélhetünk monopolhelyzetről.

Ezen tökéletes versenyben kialakult versenyzői piac ismérve többek között, hogy az eladók között nincs megállapodás, mert verseny van közöttük.

Ebben az értelemben a kartelltevékenység versenyt korlátozó magatartásnak minősül, vagyis olyan megállapodásokat kötnek az abban érdekelt szereplők, amivel a saját gazdasági tevékenységüket önként korlátozzák a termelésre, az árra, vagy akár a forgalmazásra vonatkozóan.

Milyen fajtái lehetnek a kartellezésnek?

A piacfelosztó kartell  azt jelenti, hogy a felek egymás között meghatározott körülmények, tényezők alapján az ügyfélkört, a földrajzi területet vagy a szolgáltatásokat felosztják.

Árkartellről van szó, amikor a kartellben résztvevő felek egymás árainak különbségét közösen határozzák meg vagy éppen összehangolják azokat. Ez a tevékenység irányulhat árkedvezményre is.

A leggyakrabban előforduló formája a kartellnek a közbeszerzési eljárásokon és versenytárgyalásokon való összejátszás. Ennek a megnyilvánulási formája, amikor a szereplők az árajánlatokat és az ajánlatok versenyképességét egymás között meghatározzák, összeegyeztetik.

Információs kartellről van szó, ha a felek egymásnak tájékoztatást nyújtanak a kartellben résztvevő szereplők versenyeztetésével kapcsolatos szándékaikról, gazdasági érdekeikről.

Az információs kartell egyik formája az úgynevezett szívességi kartell, amely alapján előre kitervelten versenyképtelen ajánlatot tesz az egyik fél a másik fél javára, vagy éppen határidőt mulaszt az ajánlatának érvénytelensége érdekében. Ez a magatartás megnyilvánulhat abban is, hogy éppen összehangolva ajánlatot fojtanak el a szereplők, korlátozva ezzel a verseny tisztaságát.

A fentiekből adódóan világossá válik, hogy ez a fajta rosszhiszemű versenyt korlátozó magatartás mind a gazdaságra, mind a fogyasztókra hátrányos hatással bír.

A kartelltevékenységre irányuló szabályozás mind a hazai, mind a nemzetközi egyezményekben, valamint az európai uniós jogalkotásban is megjelenik.

Kartell a magyar szabályozásban

Magyarországon a a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény rendelkezik a versenyt korlátozó magatartásról (a továbbiakban: Tpvt.), amely alapján:

A gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma

11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének (a továbbiakban együtt: vállalkozások társulása) a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre. 

(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:

a) a vételi vagy az eladási árak, valamint az egyéb üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett meghatározására;

b) az előállítás, a forgalmazás, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozására vagy ellenőrzés alatt tartására;

c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint az üzletfelek meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;

d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására

A törvények betartását a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, mint szakigazgatási szerv felügyeli, amely fogyasztóvédelmi hatósági ügyekben első fokon jár el.

Kiemelten fontos szerepet játszik a Gazdasági Versenyhivatal a gazdasági verseny tisztaságának felügyeletében. A Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség együttműködési megállapodás keretében hatékonyabban tudnak fellépni a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmében.

A Gazdasági Versenyhivatal tevékenysége kiterjed a piacok folyamatos felügyeletére, amely alapján versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására, valamint annak eredményeként bírság kiszabására, és végső soron a gazdasági szereplők egyes piaci magatartási formáktól történő eltiltására kerülhet sor.

Hogyan szabályoz az Európai Unió?

Az Európai Uniós szabályoknak való megfelelés értelmében, ha egy adott vállalkozás az uniós versenyszabályokat megszegi, akkor a kiszabott bírság mértéke a cég éves globális árbevételének 10%-ig terjedhet. Természetesen a gazdasági bűncselekmények köre és a vezető tisztségviselők büntetőjogi felelőssége is felvetődhet ebben a témakörben.

Az Európai Unióban a versenyjogi szabályok minden olyan szervezetre kiterjednek, amely gazdasági tevékenységet végez.

EUMSz. 101. cikk:

(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

EUMSz. 102. cikk:

A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

Jogsértés észlelése és bejelentése a Gazdasági Versenyhivatal felé

Nem minden esetben tanácsos nyíltan jelezni a jogsértést a foglalkoztató felé, mert ebből hátrány is származhat a jogsértést észrevételezővel szemben. Első ízben panasszal, valamint bejelentéssel élhet, ha olyan piaci magatartást észlel, amely feltehetően a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. A panaszt írásban lehet benyújtani, illetve bejelentés formájában megküldeni a Gazdasági Versenyhivatal felé, amelyek illetékmentesek.

A kartell feladása, önfeljelentés

A Tpvt. 79/A. §-a szerint az úgynevezett kőkemény kartellről nélkülözhetetlen információt szolgáltató személyek (a továbbiakban: informátorok) díjra lehetnek jogosultak a törvényben meghatározott feltételek mellett.

A „kőkemény” kartell olyan versenytársak közötti megállapodás, amely közvetlenül vagy közvetve a termék vagy szolgáltatás árának, értékesítésének meghatározására irányul.

Tipikusan azon versenytársak között jön létre, amelyek egymás között a piaci területet, a fogyasztói kört felosztják. A gyakorlatban a versenyjogi jogsértések legsúlyosabb formája a közbeszerzési kartell az okozott társadalmi károk miatt.

A kőkemény kartellek jelentős kárt okoznak a fogyasztóknak és a gazdaságnak, így annak érdekében, hogy a jogkövetés kikényszerítésében való segédkezés motivációja fennmaradhasson, a Gazdasági Versenyhivatal díjat szolgáltat az erre vonatkozó információkért. Fontos kiemelni, hogy csak nélkülözhetetlennek minősülő, írásos bizonyíték esetén jár díj.

A Tpvt. alapján két típusú információ szolgáltatása után jár díj: a kőkemény kartellel kapcsolatos nélkülözhetetlennek minősülő írásos bizonyíték, illetve bizonyos feltételek mellett a helyszíni kutatás megalapozásához szükséges nélkülözhetetlennek minősülő információ esetében.

Nem jár díj:

- Vállalkozás vezető tisztségviselőjének részére.

- Bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel szerzett bizonyíték után.

Díjra jogosult:

Bármely természetes személy az érintett vállalkozás vezető tisztségviselőjén kívül (például titkárnő, utazásszervező, alkalmazott).

Információ szolgáltatása esetében a Gazdasági Versenyhivatal Felderítő Irodájával kell felvenni a kapcsolatot az informátornak. Az informátor adómentesen az eljáró versenytanács által az ügyben kiszabott bírság 1%-ra, de legfeljebb ötvenmillió forintra jogosult.

Kartell-chat

A kartell-chat egy olyan anonim kommunikációs csatorna, amelynek használatával összefüggésben nem kezelnek személyes adatot a Gazdasági Versenyhivatal munkatársai, így anonim módon lehetséges információt megosztani versenykorlátozó megállapodásokról, azonban ez nem kötelezi versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására a Hivatalt.

Bírság elkerülése

Elkerülhető a Gazdasági Versenyhivatal eljárása és a bírság kiszabása, ha a jogsértő fél az erre irányuló tevékenységét abbahagyja, illetve tevőleges jóvátételt alkalmaz.

A bírság kiszabása önfeljelentéssel is elkerülhető. Az önfeljelentés lényege, hogy az észlelt jogsértést és az abban való részvételét elismeri a vállalkozás és feltárja azt a Gazdasági Versenyhivatal előtt, így elsőként olyan bizonyítékot szolgáltat, amellyel megállapítható a jogsértés elkövetése.

Az alábbiakban pedig nézzünk meg két konkrét jogesetet:

Tempel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. – Normtec Kft. – Premium Line s.r.o

A Gazdasági Versenyhivatal eljáró versenytanácsa versenyfelügyeleti eljárás alá vonta a fenti vállalkozásokat gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalmának megsértése miatt.

A versenytanács megállapította, hogy a Tempel Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és a Normtec Kft. legalább 2014 októberétől 2017 tavaszáig összehangoltan határozták meg az áraikat, valamint folyamatosan versenykorlátozó megállapodást kötöttek egymással a közbeszerzési eljárások során való együttműködésüket illetően. A felek felosztották a piacot egymás között, valamint az ajánlataikat összehangoltan koordinálták. A Premium Line s.r.o szintén részese volt egyes eszközbeszerzéseknek.

A fenti mezőgazdasági berendezésekkel foglalkozó társaságok jogsértő magatartást tanúsítottak a közbeszerzési eljárások során, korlátozva ezzel a verseny tisztaságát. A felek 16 különböző, mezőgazdasági gépek beszerzésére meghirdetett tender során hangolták össze az ajánlataikat és osztották fel maguk között a piacot.

Jóllehet, az érintett szereplők közül ketten „feladták magukat”, a vizsgálat alatt azonban kiderült, hogy nem folytattak jóhiszemű közreműködést a versenyhatósággal, így az önfeladás nem szolgált enyhítő körülményként.

A felek valamennyi közbeszerzési pályázaton egyeztettek egymással, tehát tudatosan összehangolták az erre vonatkozó megállapodás alapján a tevékenységüket, amiről írásos bizonyíték is előkerült.

A jogsértő vállalkozások részére együttesen 135 millió forintos versenyfelügyeleti bírság került kiszabásra.

A határozat azonnal végrehajthatóvá válik, amennyiben a felek a rájuk kiszabott bírságot nem fizetik meg, valamint a bírság fizetési határidejének elmulasztása késedelmi pótlék felszámítására is sor kerül.

Medtronic Kft. – Unicorp Kft. – Medibis Kft.

Az eljáró versenytanács megállapította, hogy a kartellben résztvevő fenti társaságok felosztották egymás között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár idegrendszeri betegségek kezelésére szolgáló orvosi eszközök beszerzésére kiírt 2014-es, illetve 2016-os közbeszerzési tendereit.

A felek jogsértő magatartása arra irányult, hogy egymás között meghatározzák az ajánlati árakat, ezzel együtt a nyertes személyét, valamint felossszák maguk között a piacot.

Magatartásuk a Tpvt.  11. § (2) bekezdés a) és d) pontjába és egyúttal az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikk (1) bekezdésébe, illetve annak a) és c) pontjába ütközött, azáltal, hogy egységes, összetett jogsértésben vettek részt folytatólagosan, illetve összehangoltan közreműködtek tárgyalások révén, valamint olyan belső információkat szolgáltattak egymásnak, amelyek a piac felosztására irányultak.

A Gazdasági Versenyhivatal a jogsértésért a három vállalkozás részére összesen 660 millió forint összegű bírságot szabott ki.

Szerző: dr. Polgár István Balázs